A weboldal a megfelelő működés érdekében HTTP sütiket használ.
Értettem
Bővebb információk

A népművészetet nem gúzsba kötve kell mutogatni  

Az egyesület fő célja a népi kultúra megismertetése.

Gór Mihály a BarcikArt-díjjal

Gór Mihály a BarcikArt-díjjal

A Sajómenti Népművészeti Egyesületet jutalmazták idén Kazincbarcika legnagyobb kulturális elismerésével, a Barcikart-díjjal január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen az Egressy Béni Művelődési Központban. Gór Mihállyal, az egyesület elnökével beszélgettünk.

 

„Fontos a városnak az érték, amit teremtünk vagy teremteni igyekszünk.” Gór Mihály

A Barcikart-díjat még 2007-ben alapította a kazincbarcikai önkormányzat, és azt minden évben egyszer, a városban élő és alkotó, a városhoz kötődő személynek vagy közösségnek adományozzák a művészetek, a kulturális élet területén kiemelkedő tevékenységéért. Ezt az elismerést tudhatja magáénak a többségében helyi népművészekből álló csoport, pontosabban ezt is.

– 2017-ben ugyancsak a magyar kultúra napján kaptuk meg ennek a kistestvérét, a Kazincbarcika Közművelődéséért Civil Díjat. Megtiszteltetés számunkra mindkét díj Kazincbarcikától, és persze mindenképpen egyfajta elismerése annak, hogy jó az út, amin járunk. Jólesik, hogy odafigyelnek ránk, és fontos a városnak az érték, amit teremtünk vagy teremteni igyekszünk – mondta el lapunknak a díjátadót követően Gór Mihály, az egyesület elnöke.

A Sajómenti Népművészeti Egyesület 2006-ban tizen­nyolc fő részvételével alakult meg, és – bár működésük során az ország számos pontján megfordulnak – a mai napig szorosan kötődnek Kazincbarcikához.

„A város kulturális életében az első pillanattól aktívan jelen vagyunk, illetve rengeteg programot szervezünk gyerekek számára. Olyannyira, hogy a létrejöttünk is hozzájuk kapcsolódik, hiszen a Gyermek Háza-Kézművesház korábbi, újkazinci székházában, a ház munkatársai és néhány, a kézművesség és a népművészet iránt elkötelezett ember hívta életre az egyesületet.”

– Az első elnök Neszádeli Gyula, akkoriban a kézművesház vezetője is volt – folytatja Gór Mihály. Az egyesület már a kezdeti időszakban is szervezett kézművestáborokat a gyermekek számára, de jelentős szerepük volt Barcika egyik fontos népművészeti rendezvényének, a Kolorfolk – Szüreti vigalomnak (az első időszakban még Teréz-napi vásárnak hívták a programot és nem a belvárosban, hanem az Újkazincon, a Dózsa György Általános Iskola mellett rendezték meg – a szerző) a létrehozásában.

„A későbbiekben, Ezenwa Katalin és jómagam elnöksége idején is tovább vittük a megkezdett munkát. Hosszú évek óta kiállításokkal, kézműves vásárokkal, mesterségbemutatókkal és a gyermekek részére tartott játszóházi foglalkozásokkal veszünk részt Kazincbarcika minden jelentős rendezvényén, továbbá a térség számos településén, így például Aggteleken, Berentén, Putnokon, Szendrőben vagy éppen Sajószentpéteren is visszatérő vendégek vagyunk.”

A Sajómenti Népművészeti Egyesület tagjai manapság harmincegy művészeti ágat képviselnek, és a több mint hetvenfős tagságból öt fő rendelkezik Népi Iparművész – a Népművészet Mestere, egy fő Zilahy György-díjas Népi Iparművész – a Népművészet Ifjú Mestere, és egy-egy fő az Év Ifjú Mestere, valamint a Népi Iparművész címmel. Bár tagjaik túlnyomórésze a régióhoz kötődik, de Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből is csatlakoztak hozzájuk népművészek.

 

Jó kapcsolatokat ápolnak

„Jó kapcsolatokat ápolunk a térség több egyesületével, így a miskolci Fügedi Márta, a mezőkövesdi Matyó és a tállyai Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesületével is. Továbbá egyesületünk tagja a Népművészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ), ezáltal országszerte egyre több pályázaton, kézműves vásáron, kiállításon, hagyományőrző rendezvényen veszünk részt, melyek közül kiemelkedik az évente a Budavári Palotában megrendezett Mesterségek Ünnepe” – tette hozzá az elnök.

Gór Mihály elmondása szerint már a 2019-es évre is több felkérés érkezett a Sajómenti Népművészeti Egyesület részére, különböző rendezvényeken való részvételre. „Bár az éves programtervünk még csak most fog elkészülni, de már most számtalan meghívásunk, felkérésünk van. Ezeknek, ahogyan eddig is, mindenképpen szeretnénk megfelelni, és magától értetődő az is, hogy mint az előző években, idén is részt kívánunk venni Kazincbarcika város programjain. Továbbá a Mesterségek Ünnepére is elkezdődött a készülődés, mivel a NESZ tagszervezeteinek múlt év őszi döntése alapján a részt vevő egyesületek számára biztosított helynek az ötven százalékán mesterségbemutatókat és műhelyeket kell működtetni, a másik százalékán lehet majd csak árusítani. Ez a változás mindenképp kihívást jelent számunkra. Az erre való felkészülést nem lehet elég korán kezdeni.”

 

Folyamatosan fejlődnek

Az egyesület a csatlakozott alkotók érdekeinek védelme mellett a szakmai tudásuk növelését is fontos célként tűzte ki az alapszabályában. Ennek érdekében folyamatosan szerveznek továbbképzéseket. Többek között közel két éve működik varróklubjuk, melynek köszönhetően a különböző néprajzi tájegységek népművészeti motívumaival ismerkednek meg az érdeklődő tagok. Gór Mihály elmondása szerint nem is eredménytelenül, hiszen egyre több tag ad be zsűrizésre, különböző hímzett terítőket, használati tárgyakat.

„Továbbra is fontos célunk a tömegek ízlésének formálása, a népi kultúra terjesztése a kézműves mesterségek megismertetése, oktatása. Ez minden napra elég feladatot ad számunkra. Vallom, valljuk, hogy a népművészetet nem gúzsba kötve kell mutogatni, hanem hagyni kell virágozni és a gyümölcsét naponta ízlelni. Erre szeretnénk megtanítani a lehető legtöbb embert.”

Tajthy Ákos

 

Simkó Fanni sikere  

Kazincbarcika - Budapest.

Vasárnap befejeződött a 29. Mesterségek Ünnepe, melynek a Budavári Palota adott igazán színvonalas helyszínt. A résztvevő szervezetek között ott volt a kazincbarcikai székhelyű Sajómenti Népművészeti Egyesület is. Hat fő a népművészeti vásárban vett részt, miközben ki-ki mesterségének fogásaiból bemutatót tartott, valamint az augusztus 20-i színpadi fellépők között a Galagonya Citerazenekar is bemutatkozott két fellépéssel is.
A rendezvényen már hagyomány, hogy az Év Mestere és az Év Ifjú Mestere díjak is átadásra kerülnek. Az idei díjazottak között, kitartó magas színvonalú munkáinak elismeréséül a Sajómenti Népművészeti Egyesület tagja, Simkó Fanni, a Népművészet Ifjú Mestere díjat vehette át, melyhez szívből gratulálunk.

2015.08.23
Forrás: Opont

 

Keretbe zárt érzések  

Gór Mihály és felesége, Górné Zsigmond Krisztina kiállításának megnyitójára került sor csütörtökön, a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Gimi Galériájában.

Keretbe zárt érzések - kiállítás

Gobelinek, akvarell-, akril-, olajfestmények, grafikák tekinthetők meg a kiállítási térben. Változatos témák, változatos színvilág jellemzi a műveket. Közös jellemzőjük a békesség, harmónia és szeretet árad belőlük.

A kiállított alkotásokat Ujváry Mária, muzeológus, a putnoki Gömör Múzeum vezetője ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

Amatőr művész házaspár munkáit, kísérletezéseit, szárnybontogatásait láthatják, akik nyitott szemmel élnek a világban, meglátják a szépet a tájban, a falevélben, az emberi kapcsolatokban, a mosolyban, s azt különféle technikákba viszik át, hogy azzal maguknak is, másoknak is kellemes perceket okozzanak.
Górné Zsigmond Krisztina munkája mellett először hímezni kezdett, majd egy férjétől kapott ajándék terelte figyelmét a gobelinekre. Egyre több képet készített. 2011 novemberében a „Csábítás” és a „Sárga liliomok képével már részt vett az Országos Szamosközi Gobelin Kiállításon. Ma már a tűgobelinek készítése köti le figyelmét. A finom, aprólékos, sok figyelmet igénylő munka gyönyörű alkotásokat eredményez.

Gór Mihály mindig is szeretett rajzolni. Első festményének apropója egy festményvásáron látott kép volt. A néhai Mezey István művész úr nagy hatással volt rá. Biztatta, segítette Mihályt. Sok technikában jártas. Változatos témák jellemzik. Még keresi önmagát. Finom, könnyed akvarellek, friss akril festmények, olajképek, ceruza, tus, szén. Az élet szépségeinek megragadása, ami Mihályról elmondható.

Több alkotó közösség tagjai, számos csoportos és egyéni kiállítás van már mögöttük, és vár rájuk.
Krisztinának és Mihálynak még sok boldog, alkotó évet kívánunk, és ajánljuk mindenki figyelmébe a Gimi Galéria kiállítását!

forrás: Bukodiné Sólyom Ilona (fotó: sagim.hu)

 

Tű és ecset  

2014 november 22-én, csütörtökön gobelin és festmény kiállítás nyílt a kazincbarcikai Gyermekek Háza- Kézművesházban.

A több mint ötven alkotásból nyíló tárlatot Pál-Kutas Dénesné, középiskolai tanár és közoktatási szakértő nyitotta meg aki hosszasan méltatta a két alkotót.

Gór Mihály már gyermekkorában szeretett rajzolni, festegetni. Műveinek üzenete: barátság, család, lokálpatriotizmus, emberi kapcsolatok, az emberiség, bolygónk jövője iránti aggódás, és feltétlen természetszeretet.
Egyik motorja az interneten kovácsolódó, többnyire amatőr alkotói közösség. A másik pedig, a nemrég elhunyt, elismert, s valamennyiünk által tisztelt, Mezey István, illetve a vele kialakult, már-már baráti kapcsolat volt. A műtermi beszélgetések, építő kritikák, baráti jó tanácsok…
Mivel nem tanulta választott hobbiját, alkotásai jellemzően még többnyire kiforratlanok. Keresi a rá jellemző technikát, s képein a realista irányzat mellett nagy szerepe van az impresszióknak is. Törekszik a művészi visszatükrözésre, az egyedi vonások tipikussá tételére. Egyszerre vannak jelen alkotásaiban az egyszerű ceruza, szénrajzok, s emellett az akvarellek, a modernebb akrill, és a hagyományosabb olajképek is. Ezek együtt, a kellően nyitott ember számára sokat elárulnak alkotójuk világlátásáról. Rendhagyó látvány, hogy néhány verset is olvashatunk a képek mellett, a művész tollából, mivel úgy érzi, a teljes önkifejezéshez nem elegendő számára festés, kell a vers is. Ezért, amikor éppen nem rajzol, vagy fest, verset ír.

Górné Zsigmond Krisztina az első időben csak terítőket és díszpárnákat hímzett. Egy idő után azonban valami mást szeretett volna, már nem kötötte le annyira a hímzés, ekkor férje rábeszélésének és ajándékának engedve, belefogott a gobelinkészítésbe.
Az első öltéseket, a technikát férjével együtt fedezték fel. Hamarosan beletanult és megszerette új hobbiját. Eleinte, könnyebb, kisebb méretű képeket készített, mint pl.: a „Konyhai csendélet”, „Havas táj”, „Kármen”, melyek mindegyike, normál lyukú gobelin volt. Ezek elkészítésének sikerén felbuzdulva, belefogott a nagyobb képekbe.
2011 novemberében két képpel - „Csábítás” és „Sárga liliomok, - vett részt az Országos Szamosközi Gobelin Kiállításon, Szentesen. A csoportos kiállítás megnyitója után érdeklődése a tű gobelinek irányába is megmutatkozott. A kapott oklevél mellé, egy tűgobelint is kapott ajándékba.
Krisztina szívesen osztja meg másokkal a gobelinezésben szerzett tapasztalatait, s szeretné, ha sokan megismernék e lenyűgöző élményt adó kézimunkafajtát.

A kiállítás megnyitóra művészetkedvelő városlakók, a házaspár ismerősei, munkatársai valamint a Kodályos művészeti csoportok növendékei is ellátogattak.
Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt Klimon István, Kazincbarcika város alpolgármestere, Untenerné Márton Ágnes, a Polgármesteri Hivatal kabinetvezetője és Szabóné Zsuponyó Ágnes szakreferens is.
A jó hangulatról Fodor Fruzsina, a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendéke és felkészítője Kerek Gábor, a művészeti iskola igazgatója gondoskodott.

forrás: Bencze Boglárka

 

Kabarci-k tárlata a Gyermekek Háza- Kézművesházban  

Újabb kiállítás nyílt a kazincbarcikai Mezey István Művészeti központban, a Gyermekek Háza- Kézművesház kiállítóterében


Az idei év első kiállítása nyílt meg a Gyermekek Házában január 23-án, pénteken. A kiállítók a Sajómenti Népművészeti Egyesület tagjai és kézműves barátaik. A kiállításhoz az ihletet a 60. születésnapját ünneplő város, a kazincbarcikai kabalafigura – Kabarci-, illetve a kézművesség szélesebb körű terjesztése adta.


A kiállítás megnyitón szép számmal megjelentek maguk, az alkotó művészek, művészetkedvelő városlakók, a házban működő szakkörök és művészeti csoportok tagjai.

A kiállítótérben közel hatvan alkotás látható, melyeket különféle modern, és hagyományos népi kézműves technikákkal készítettek el. A fafaragástól kezdve, a különféle hímzésekig, festmények, tűzzománc, piro- és üveggravírozott tárgyak, gyöngy, textil és bőralkotások, nemezelt, selyemfestett, fonott, vertcsipke és papír művek láthatóak. Egy különleges Kabarci házat is megcsodálhatnak az érdeklődők. A kézi festésű kerámia díszt négy tehetséges nagylány készítette, akik a Kodály Zoltán Művészeti Iskola növendékei. Művésztanáruk Lalák Angelika tanárnő.

A látogatókat egy különleges Kabarci fotófal is várja!

A kiállítást Nagy Gyula grafikus, „Kabarci apukája” nyitotta meg, aki hosszasan mesélt a kabalafigura tervezéséről, jellemzőiről, majd méltatta az alkotókat.

A Barcika Art Kft. emléklappal köszönte meg a munkáját, a több mint 40 alkotónak, melyeket Juhász Rita, a Kft. új ügyvezető igazgatója, és Ursutzné Blága Krisztina, a Gyermekek Háza- Kézművesház vezetője adtak át.

A hangulatról Polgári László, a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Művészeti Iskola művésztanára gondoskodott.

A tárlat február 10-éig látogatható hétköznaponként 9-18.00 óra között, illetve szombaton 9-12.00 óráig.

Forrás: Bencze Boglárka

 

Neszádeli Gyula 'Farsangi maszkok és kellékek szobrászpapírból' című kiállítása a Gimi Galériában  

2014. január 21-én Neszádeli Gyulának, a Gyerekek Háza nyugalmazott igazgatójának kiállítását nyitotta meg Petróczi Gábor, a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium igazgatója a Gimi Galériában.

Neszádeli Gyula már nem először állít ki a gimnáziumban- kezdte beszédét Petróczi Gábor. Majd emlékeztetett régebbi bemutatkozásaira.

1995-ben feleségével, Marikával együtt mutatkoztak be nálunk. A felesége csipkével, Ő pedig bőr és origami munkáival. Majd 11 évvel később, 2006 februárjában már önállóan, „Játék a papírral” címmel, didaktikus kiállítással rukkolt elő. Itt közel 60 db, saját készítésű, munkán keresztül, 16 papír megmunkálási technikát mutatott be. Így: papírmerítés, papíröntés, origami, kirigami, papírmasék papírmetszés-vágás, lengyel, kínai, francia és magyar módra. E kiállítással a megyében még 11 helyen mutatkozott be. 2009 áprilisában bőrműves munkákat csodálhattunk meg Galériánkban általa. E retrospektív kiállítás alkalmával 16 év munkájából válogatott össze, egy tárlatra valót, 45 fő régi és az akkori tanítványainak, közel 100 db különböző technikákkal készült munkáiból. Így fonás, domborítás, szironyozás, bőrrátét stb.)

Most újra körünkben köszönthetjük a „Farsangi maszkok és kellékek szobrászpapírból” című önálló kiállításának alkalmából. Gyula újra lelkes, aktív és érdekes.

2007-ben a „Mesterségek ünnepe” rendezvényen a budai várban olasz, tradicionális maszkkészítőkkel ismerkedett meg. Velük egy teljes napon keresztül készíthetett velencei típusú maszkot, mesélte magáról. E találkozás nagy hatással volt rá, és közel 50 db maszkot készített papírmasé és egyéb technikákkal. E maszkok többsége, hordható, és több ország jellegzetességét hordozza magán.

Az általa „szobrászpapírnak” nevezett anyagot Ő kísérletezte ki, miután egy utalásban találkozott azzal, hogy az 1800-as években a szobrászok kedvenc anyaga volt. Ez az anyag tulajdonképpen egy vizes papírmassza, amihez ragasztót, fűrészport, szárított levelet, kaolint, olajat, színező festéket és időnként gipszport is kever. Így készült pl. a levelekkel díszített „zöld ember” jellegű két darab maszkja is. E maszkok további érdekessége, hogy az általa merített papírból egyenként domborította ki a leveleket.

Gyulát Kazincbarcikán mindenki ismeri. Íme, néhány momentum Róla:

  • Neszádeli Gyula a kazincbarcikai Egressy Gyermekek Háza – Kézművesháza nyugalmazott vezetője.
  • A Sajómenti Népművészeti Egyesület alapító tagja, és elnöke 2005-2011 között
  • Általános iskoláit Kazincbarcikán, a középiskolát Abaújszántón, felsőfokú tanulmányait pedig Nyíregyházán és Budapesten végezte.
  • 1988-ban jelent meg a „Papírhajtogatás ünnepekre” című 70 oldalas kiadványa, melyet ő maga szerkesztett és a fázisrajzokat is ő készítette.
  • Több éven keresztül volt óraadó a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskolában (iparművészeti csoportnak), a Jókai Mór Szakközépiskolában (közművelődés szakos tanulóinak), a Miskolci Bölcsész Egyesületben (japán és művelődéstörténet szakos hallgatóinak), ahol a papírművesség alapjait tanította.
  • 2004-ben az 50 éves várost köszöntő 33.000 db!!! origami virággal és levéllel díszített 6 méteres „Májusfa – Életfa”, valamint 2009-ben pedig az 55 éves város tiszteletére 13.220 db!!! hímes tojással díszített, szintén 6 méteres Guiness- rekordos „Tojásfa – Életfa” ötletgazdája, valamint a szervező-kivitelező team vezetője volt.

Munkája elismeréseként megkapta:

  • 2009-ben Barcika Art – díjat,
  • 2010-ben Megyénk Kulturájáért-díj elismerését
  • 2011-ben pedig Vlassits Gyula kitüntetést kapott.Amikor megkérdeztük, hogy mire a legbüszkébb, akkor gondolkodás nélkül mondja, hogy a rajztanár, népi iparművész, a Népművészet Mestere címmel rendelkező feleségére, lányaira és a három (Gergő, Emily, Viktória) unokájára.

Gyula szerencsés ember. Felesége, családja, munkája harmóniát, szeretet sugároz. Mosoly, kedvesség, szerénység, kíváncsiság, kitartás és lelkesedés jellemzi Őt is feleségét is. Ők Kazincbarcika nagy hagyományőrzői. Értéket mentenek, értéket teremtenek.

Kívánom, hogy sokáig tegyék még ezt ilyen frissen, fiatalosan, mint eddig!

Bukodiné Sólyom Ilona

 

Különleges farsangi maszkok a Kisgalériában  

2013.02.07-én csütörtökön a kazincbarcikai Kisgalériában megnyílt Neszádeli Gyula kiállítása „Farsangi maszkok és kellékek szobrászpapírból” címmel, ahol a képzőművész farsangi maszkjai kerültek bemutatásra.


A megnyitón a kiállítóterem megtelt barátokkal, ismerősökkel, művésztársakkal. A tárlatot Untenerné Márton Ágnes a Polgármesteri Hivatal Szervezési Hatósági- és Humánpolitikai Osztály vezetője ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

A BarcikArt-díjas Neszádeli Gyula már hosszú évek óta foglalkozik a képzőművészettel. Kedvenc alapanyai közé tartozik a papír, amiből többféle technikával varázsol művészi alkotásokat.

A farsangi időszak, a karnevál legfőbb kellékéből az álarcokból, maszkokból készült alkotásai kerültek bemutatásra. A farsangi maszkok, álarcok mellett kalapok, nyakláncok és plasztikák is megtalálhatóak a kazincbarcikai Kisgalériában.

A tárlatot március 12-ig lehet megtekinteni.

forrás: PG

 

Kiállítás a Sajómenti Népművészeti Egyesület munkáiból  

2012 November 8-án, csütörtökön kiállítás nyílt a kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben a Sajómenti Népművészeti Egyesület munkáiból.

A több mint 30 tagot összefogó egyesület utoljára két évvel ezelőtt, a szlovákiai Gömöri Kézművesek Társulásával karöltve rendezett a városban ilyen szabású tárlatot.

A mostani kiállításon 32 alkotó (hímzők, szövő, csipkeverő, gyöngyfűzők, foltvarrók, kosárfonók, keramikus, fafaragók, bőrművesek, tűzzománcos, festő, mézes, bábkészítők, csuhébábos) majd 200 alkotása tekinthető meg egy kis adventi hangulattal fűszerezve. Kicsit eltérve az eddigiektől módszertani elemekkel is találkozhatnak az érdeklődők. A szekciókra osztott teremben minden mesterség mellett megtalálhatóak az elkészítésükhöz szükséges eszközök, alapanyagok, leírások. Érdekességként a falakon az egyesület emblémáját jelenítették meg az adott szakmák szakszavaiból.

A kiállítást Zsuponyóné Ujváry Mária, a putnoki Gömöri Múzeum és a Holló László Galéria vezetője nyitotta meg, aki hosszasan méltatta az alkotó népművészeket és kézműveseket, és további alkotásra, önmaguk képzésére és hasonló tárlatokra, bemutatkozásra buzdította őket.

A kiállítás alkalmából a Barcika Art Kft. minden kiállítónak emléklapot nyújtott át.

A jó hangulatról a Scserbin János vezette Kazincbarcikai Citerazenei Műhely gondoskodott.

A megnyitó után a látogatók betekintést nyerhettek a csipkeverés, horgolás, kosárfonás, fafaragás, bőrözés és tűzzománcozás műhelytitkaiba. És hogy a folyamat ne szakadjon meg, a kiállítás ideje alatt minden kedden tárlatvezetés és előzetes bejelentkezés után mesterség bemutatót tartanak az érdeklődőknek.

A kiállítás után az egyesület tagjaival adventi játszóházak alkalmával és a karácsonyi kézműves vásárokban találkozhatnak majd.

forrás: Bencze Boglárka

 

'Talpalatnyi bőr'- Kiállítás nyílt a Kisgalériában  

2012.05.03 Csütörtök délután nyílt meg Simkó Fanni bőrműves kiállítása a kazincbarcikai Kisgalériában.

'Talpalatnyi bőr'- Simkó Fanni Kiállítása, KisgalériábanA kiállítást Lukovszky Ilona bőrműves szakoktató, Népi Iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere nyitotta meg az alábbi gondolatokkal:

„Örömteli feladat köszöntést mondanom e kiállítás elé, hiszen középiskolai tanítványomról van szó.
Az alkotó, még mindig nagyon fiatal, így múltjaként ezeket az éveket szitálhatom.

Különös volt látni, hogy egy 15 éves gyerekben hogyan rendeződnek szemléletté a mindennapi tapasztalatok.
A tárgykészítés problémamegoldások sorozata, de aki gyermekként nem kíváncsi, abban fel sem tudnak ébredni azok a kérdések, amikre majd választ keresünk. Minél többet kérdez, annál több válaszra lel. S minél pontosabban kérdez, annál pontosabb válaszokat talál.

Simkó Fanni egészen kiragyogott társai közül, abban, hogy a házi feladatai élvezetes, igényes és mély gondolkodásról tanúskodtak. Pedig bejáróként igencsak jól kellett szerveznie magát ahhoz, hogy erre így ideje jusson.
Nagy öröm azt látni, hogy egy fiatalban a kérdések hogy nyitják ki a következő kérdések kapuit s a válaszok hatására a gondolkodása hogyan mélyül.

A vizsgafeladata ékszerkészítés volt, melyhez a különböző bőrös technológiákat kellett, hogy igénybe vegye.
Az ékszerek a tárgyak apró ünnepei. Jó volt látni, hogyan táncolja körbe ezt a témát a tőle megszokott játékos kedv, szerteágazó, burjánzó ötletek, gondolatok forgatagában. Ennek az ünnepi táncnak látjuk itt most egy kicsiny szeletkéjét. Mi jut eszébe arról, hogy tulipán? Hogyan viszonyul a kövekhez s még prózai módon azt is láthatjuk, hogyan keresi a mindennapi megélhetés lehetőségeit úgy, hogy ez számára is mindennapi öröm, s nem valami sorozatban gyártott keserűség legyen.

A szerves gondolkodása mélyülni fog, ha egyszer teljesülhet a kecsketartáshoz fűződő álma is, ahol az állat szeretete, haszna s majd bőrként való felhasználása egészen körbeérne.
Simkó Fanni világa kerek, s mi kíváncsian várhatjuk mikor mutatja be e kerek világ újabb és újabb szeletkéjét, tanúsítva, hogy ügyességével, alaposságával, tehetségével örömmel sáfárkodva már megint mi jutott eszébe….”
A kiállított „talpalatnyi bőrből” készült medálok, nyakékek és apróbb kiegészítők, mind aprólékos munkával, remek anyag és színválasztással, ásványtársítással készültek.

A kézzelfogható alkotásokon kívül fotók és szöveges magyarázatok láthatók a falakon.
A kiállítás megnyitó fényét emelte, hogy Fanni testvére, Simkó Rebeka moldvai népdalokat énekelt őt pedig Orbán Zita kísérte népi furulyán.
A családtagokon kívül kézműves társak, helyi népművészek gratuláltak a fiatal kiállítónak, aki igyekszik tovább folytatni művészeti tevékenységét.

A tárlatot május 25-ig tekinthetik meg a művészetkedvelő érdeklődők.

forrás: Bencze Boglárka (fotó: O Pont / Pálinkó Gábor)

 

'Tájak, várak, városok'  

2011.11.17 Csütörtökön, délután öt órakor nyílt meg Latorczai László festő kiállítása a kazincbarcikai Gyermekek Háza- Kézművesházban, melyen több, mint ötven alkotását tekinthették meg az érdeklődők.

A kiállítást Neszádeliné Kállai Mária Népi Iparművész, a Népművészet Mestere nyitotta meg, aki hosszasan méltatta a festőt.

Latorcai László tagja a Sajómenti Népművészeti Egyesületnek, a Pécsi Művészkörnek, a Szabadon Szárnyaló Rímfaragók Társaságának. Alkotásait több kiállításon bemutatta Kazincbarcikán és a városon kívül. Festményeit megtekinthették Miskolcon a Sportcsarnokban, a Tiszai Pályaudvar olvasó várótermében, Gömörszőlősön, a putnoki Gömöri Múzeumban és a Holló László Galériában, Szigethalmon, Pécsett és Komlón több alkalommal.

Festményfotói több alkalommal szerepeltek irodalmi és művészeti kiadványokban, mint például a Pécsi Szivárványban, a Déli Tükörben, a Csepeli Visszhangban, D. Nagy László- Mecseki Szelek szárnyán című antológiájában vagy Köves L. Imre- Ezredvégi Karrirer című regényében.

Munkásságát Cserhát József- díjjal, Bodnár István- díjjal, Százak Elismerő olkevéllel és Szigethy Leg-Leg-Leg oklevél arany fokozatával ismerték el.

Művészbarátai, ismerősei arra biztatják, hogy hasonló lelkesedéssel folytassa festői munkásságát.

A kiállítás megnyitóján a barátok, érdeklődők mellett Szitka Péter Kazincbarcika város polgármestere is köszöntötte az alkotót.

A kiállítást december 15-ig lehet megtekinteni!

forrás: Bencze Boglárka

 

'A fa, halála után is él'  

2011 Október 20-án délután öt órakor nyílt meg Novák Géza- fafaragó kiállítása a kazincbarcikai Gyermekek Háza- Kézművesházban.

 

A kiállítást Hadobás Sándor, a Rudabányai Bányászati Múzeum igazgatója nyitotta meg, aki hosszasan méltatta a fafaragót. A megnyitón a városban élő művészbarátok, a Sajómenti Népművészeti Egyesület tagjai és még sok kedves vendég volt jelen, akiket Géza bácsi verse, és Bulláné Farkas Beáta pedagógus zenéje szórakoztatott.

Novák Géza elsősorban saját gyönyörűségére farag, és ehhez ragaszkodik. Alkotásait főleg a bányászat ihlette, de megtalálhatók munkái között a síkfaragásoktól kezdve a domborműveken át az obeliszkek, emlékoszlopok, kopjafák, templomi kegytárgyak képzeletének más megnyilvánulásai is. Életfilozófiája: „Szépet alkotni az arra igényt tartók számára!”

forrás: Bencze Boglárka (fotó: O Pont)

 

Nem ápolni, őrizni – a hagyományt élni kell  

A Gömöri Kézművesek Társulásának célja egyebek mellett a történelmi Gömör megye kézműves hagyományainak, értékeinek bemutatása.

Szalmabábuk a Kézművesség – határok nélkül című kiállításon(Fotó: a GMT archívuma)

BODNÁR MÓNIKA

A közelmúltban volt látható Kazincbarcikán a Kézművesség – határok nélkül című kiállítás, melyen a kazincbarcikai székhelyű Sajómenti Népművészeti Egyesület és a várhosszúréti székhelyű Gömöri Kézművesek Társulása mutatkozott be. A két csoportosulás 2008 áprilisában vette fel a kapcsolatot, azóta kölcsönösen segítik egymás munkáját. Ez a kiállítás termékeny együttműködésük egyik állomásának tekinthető.

A Sajómenti Népművészeti Egyesület története alig négy évre nyúlik vissza, de az Egyesületet létrehozó tagoknak ennél sokkal régebbi kapcsolata van a kézművességgel. A város művelődési intézményei között a Gyermekek Háza éveken keresztül terjesztette ezt a kultúrát, otthont adva a kézművesség iránt érdeklődőknek, támogatva azok szakmai fejlődését. Az elmúlt négy év alatt az Egyesület bemutatkozó kiállításán kívül sor került több tag egyéni kiállítására, nemcsak Kazincbarcikán, hanem több magyarországi településen is, így Miskolcon, Putnokon, Szendrőben, Sajószentpéteren, Égerszögön.

A Gömöri Kézművesek Társulása 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy újjáélessze a hagyományos mesterségeket. Természetesen az alapító tagok már ezt megelőzően is kézműveskedtek. Megalakuláskor az a cél lebegett a szemük előtt, hogy megteremtsenek egy olyan alkotóműhelyt, ahol teret kap a kézműves mesterségek oktatása, s amely egyúttal teret biztosít az elkészült tárgyak bemutatására is. További céljaik: a történelmi Gömör megye kézműves hagyományainak, tárgyalkotó kultúrájának megőrzése, értékeinek bemutatása, a kézműves tevékenység iránti érdeklődés felkeltése, a mesterségbeli ismeretek, a szaktudás továbbadása, hagyományőrző és hagyományteremtő rendezvények szervezése. Hittel vallják: a hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg az, nem is őrizni, mert nem rab az. A hagyományt élni kell. S ők ezt teszik.

Az elmúlt évek alatt gyermek- és ifjúsági táborok sokaságát, tanfolyamok tucatját szervezték meg ennek jegyében. Az első nagyobb tábort 2003-ban tartották. Ide már nemcsak a falubéli, hanem a környező településekről érkező gyerekeket is várták. Ekkor került elő Kórintus Bözsi néni padlásáról a szátyva, amit a kultúrházban vetettek fel. Mivel Hosszúréten is megszűnt már ez a régi háziipari tevékenység, a faluból nagyon sokan, főleg az idősebb korosztály tagjai mentek el megnézni tevékenységüket, feleleveníteni a régi emlékeket. Amikor ezeket az idős néniket hallgatták, rájöttek, hogy ebben a rohanó világban mennyi régi érték merül feledésbe. Az azóta is rendszeresen megrendezett táboraik egyre népszerűbbek. A Gömöri Kézművesek Társulása nevéhez kötődik a Gömöri Kézműves Vásár, valamint a Pásztortalálkozó megszervezése. Az alakulás óta eltelt évek eredményessége nemcsak a tanfolyamok, rendezvények sokaságában mérhető, hanem abban is, hogy sikerült létrehozni bázisukat, a Kézműves Központot, ahol az alkotóműhelyek és kiállítóterem mellett az iroda is közösségi célokat szolgál.

A kazincbarcikai kiállítást szervesen kiegészítette Vereb Vean András Szoborfák című dokumentumfilmjének bemutatója. A film a Gömöri Kézművesek Társulását, annak tevékenységét mutatja be, ezen belül egyik alapító tagjának, Nagy Györgynek a sorsát.

Nagy György személyiségének varázsa fogta meg a film rendezőjét. Gyuri – ahogy barátai nevezik – fiatal életének történetét balesetek sorozata írta. Vagy mégsem? Súlyos balesetek érték, az orvosok már lemondtak róla, de ő nem adta fel. Magához tért a kómából, felállt a tolószékből, újra jár, fittyet hányva arra, hogy bal fele lebénult. Nem volt hajlandó elfogadni, hogy élete hátralevő részét tolókocsiban töltse. Makacs élni akarása, erős tevékenységi kényszere, no meg családja és barátai biztató támogatása adott neki erőt a felépüléshez. S hogy mindez nem történt hiába, igazolja az a tény, hogy ma – noha aktívan már nem kézműveskedhet – ő a Társulás fő mozgatórugója. Ahelyett, hogy sorsa felett siránkozna, aktív szervezőmunkával segíti a ma már mintegy 300 tagot számláló szakmai közösséget. És feleségével, Évával együtt neveli két gyermekét, szeretetben, megértésben. Mert mint a filmben is mondja, Éva az ő hiányzó bal fele.

 

Kézművesség határok nélkül  

Kézművesség határok nélkül2010.11.25 - én Csütörtökön nyílt az a kiállítás a kazincbarcikai Városi kiállítóteremben, ahol a térség kézműveseinek munkáiból kaphatunk illesztőt.

A Sajómenti Népművészeti Egyesület és a Gömöri Kézművesek Társulása (Szlovákia) közös kiállításának megnyitójára sokan voltak kíváncsiak.
A kiállítás különlegese, hogy nem csak hazai, hanem szlovákiból is érkeztek alkotók, hogy a különféle kézműves technikákkal készített tárgyaikat bemutassák.

A kiállításon Klimon István Kazincbarcika alpolgármestere köszöntötte az alkotókat és a megjelenteket, majd Dr. Bodnár Mónika muzeológus megnyitotta a kiállítást miközben értékelte a kézművesség sokszínűségét.

A Sajómenti Népművészeti Egyesület 2006-ban 18 alkotóval alakult. Az egyesületben működő kézművesek között megtalálhatóak hímzők, fafaragók, kosárfonók, vertcsipke-készítők, bőrdíszművesek, foltvarrók, nemezelők, gyöngyfűzők, bábkészítők valamint tűzzománccal és kerámiával foglalkozó mesterek.

A Gömöri Kézművesek Társulása 2002-ben alakult polgári társulásként Várhosszúréten. A társulás célja, hogy a hagyományos mesterségek újjáélesztése, valamint egy olyan alkotóműhely kialakítása, ahol teret kap a kézműves mesterségek oktatása. A társulás életéről, és vezetőjéről dokumentumfilm készült, Szoborfák címmel, amit a csütörtöki kiállítás után az Egressy Béni Művelődési Központban megtekinthettek az érdeklődők.

A kiállítás megnyitóján közreműködött a Kisördögök citerazenekar

Kiállításon az alábbi alkotók munkát lehet megtekinteni:

  • Angela Czintelová (csipkeverő)
  • Antalné Pindrok Margit (gyöngyfűző)
  • Bajnóczy Ferenc (fafaragó)
  • Balázs Sándorné (hímző)
  • Barna Péterné (szövő)
  • Basa Bertalan (késkészítő)
  • Bastyúr Jaroslav (kolompkészítő)
  • Bencze Boglárka (foltvarró)
  • Benczéné Keresztes csilla (foltvarró)
  • Bessenyei Béláné (textiltárgy készítő)
  • Borsodi Valéria (kosárfonó)
  • Czinetolva Angelova
  • Dienes Mária (nemezelő)
  • Emődi Imre (tűzzománcos)
  • Ezenwa Katalin (gyöngyékszerkészítő)
  • Farkas Alíz (textilművész, szövő)
  • Farkas Gábor (fémöntő)
  • Fignár Béláné (csuhé készítő)
  • Fóris Csaba (kosárfonó)
  • Horváth Zoltán (fazekas)
  • Kálménova Jarka (csipkeverő)
  • Kerti Eszter (ékszerkészítő)
  • Kóti Lajosné (gobelin hímző)
  • Kucsera Béláné (kézműves)
  • Kulcsár Lajos (csont- és fafaragó)
  • Lalák Angelika (keramikus)
  • László Ottó (kovácsmester)
  • Latorcai László (festő)
  • Lizák Laura (hímző)
  • Lukács János (fa- kö és bronzszobrok)
  • Molnár Attiláné (népi kosárfonó)
  • Neszádeli Gyula (bőrműves)
  • Neszádeliné Kállai Mária (csipkeverő)
  • Novák Géza (fafaragó)
  • Oszacsek József (fafaragó)
  • Pácz János (kosárfonó)
  • Pácz Jánosné (foltvarró)
  • Pácz Tímea (gyöngyfűző)
  • Pál Kutas József (bőrműves)
  • Palencár Magdolna (fafaragó)
  • Pindrok Ferencné (kosárfonó, foltvarró)
  • Rigó Béla (csuhés)
  • Schmerzel Béláné (hímző)
  • Stefán János (faműves)
  • Szabó Lóránt és Stefánia (mézeskalácsosok)
  • Szarka Ferenc (keramikus)
  • Szilasi Tiborné (kézműves)
  • Szitás Henrietta (üvegfestő)
  • Szűcs Judit (festő)
  • Tóth Lóránt (fafaragó)
  • Ulman István (fafaragó)
  • Urbanova Anna (csipkeverő)
  • Ursutzné Blága Krisztina (kosárfonó)
  • Viszóczky-Lénárt Zsuzsanna (gyöngyfűző)