Balázs Sándorné, hímző  

2020 ápr 01 sze   |   2020 ápr 10 p

Balázs Sándorné Katalin vagyok, a Sajómenti Népművészeti Egyesület keresztszemes hímző tagja.

Az óvónőképző elvégzése után rácsodálkozni a minták szépségére, tökéletességére. Akkor még egyszerűbbeket varrtam, kezdtem gyűjteni a mintás könyveket.

Nyári szabadságunk ideje alatt eljutottam Tákosra. Feledhetetlen élmény volt beülni az utcán varró asszonyok közé
Vásárosnaményban a Beregi Múzeumban csodáltam a régi mintákat. Ott kaptam tanácsot, Szentesen Busa László takácsmester készíti az elfogadott vásznat.
- Szentes a szülővárosom -, büszkén varrom rá a nagyobbnál nagyobb munkáimat.

A másik meghatározó élmény volt 2005-ben eljutni Torockára: "Ida néni keresztszemes múzeumába". Büszkén mutattam Ida néninek, én is olyan "szálán varratosan" hímzek. Dícsérte két nagyméretű munkám a legszebb torockai motívumokból.

Óvónőként csoportokkal mentünk origamizni a Gyermekek Házába. Itt mutattam meg Neszádeli Gyulának varrásaimat.  ő bátorított, és bejutottam szigorú zsűrizés után 2004 decemberében a Kazincbarcika Élő Népművészete kiállításra.

A Sajómenti Népművészeti Egyesület megalakulásakor az alapító tagok sorába kerültem. Feledhetetlen élmény volt Bajnóczy Ferenc fafaragóval közös kiállításunk a Gyermekek Házában. Az emlékezetesebbek közül még kiemelném 2010- ben a nyári Gömör - Tornai Fesztivál Égerszögi kiállítását. 2010 novemberében a Kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben két nagy munkám kerülhetett fő helyre: a "Kézművesség határok nélkül" címmel szlovák várhosszúréti testvéregyesületünkkel közös kiállításban.

Nyugdíjasként most már több időm van, szívesen veszek részt az egyesületi megmozdulásokon, kiállításokon.